A történelemórákon mindenki hallott a honfoglalásról, de az kétségtelen, hogy a régen tanultakat sokszor elfeledjük, pedig sok esetben érdemes lenne emlékeznünk. De nézzük, mit is tanultunk akkoriban:

Ha általánosítani szeretnénk, akkor a honfoglalás egy olyan folyamatot jelent, amely során egy nép birtokba vesz egy bizonyos területet. A mi esetünkben ez a Kárpát-medence volt. A honfoglalás rekonstruálásával azonban gondok adódnak, ugyanis az esemény már túl régen volt ahhoz, hogy megbízható dokumentumok támasztanák alá az egyes folyamatokat. Tehát a honfoglalás folyamatának létével minden történész egyetért, a honfoglalás módja azonban már számtalan kérdést vet fel. Amennyiben a jelenlegi elméletekre szeretnénk hagyatkozni, két választási lehetőségünk van. Az egyik elmélet szerint (amely a legelterjedtebb) a magyarság a 890-es évek közepén talált rá a Kárpát-medencére és több turnusban jött ide. A másik elmélet viszont eltérő magyarázattal szolgál. Az elmélet atyja László Gyula, aki szerint a magyarok két turnusban érkeztek a Kárpát-medencébe. Véleménye szerint az első turnus a 7. század hetvenes éveiben érkezett meg, míg a második a 9. század végén. Ez utóbbi elméletet hívjuk a kettős honfoglalás elméletének, míg az elsőt hagyományos elméletnek nevezzük. A legelterjedtebb elmélet a hagyományos honfoglalás elmélete, azonban a kettős honfoglalás is egyre nagyobb teret nyer a történészek körében. Tény tehát, hogy a honfoglalás lezajlott, az azonban a mai napig tisztázatlan, hogy pontosan hogyan.