Az elmúlt időszakban egyre nagyobb visszhangot váltott ki Magyarországon az akácfa problémája, amely szerint az Eu vissza szeretné szorítani az akáccal elfoglalt területek nagyságát. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteki beszédében Szarvason bejelentette, hogy a magyar akácfa és akácméz hungarikum lett.
Az akác eléggé agresszív és nagyon sok negatívumot fel elehetne sorakoztatni mellette, azonban egy sor nagyszerű tulajdonsága mellett több tízezer magyar megélhetését is jelenti. A hazai két milliós erdőállomány majdnem egynegyede az Észak-Amerikában őshonos akácból áll. Az Európai Bizottság vissza szeretné szorítani az idegenhonos özönfajokat, és Magyarországon az akác is ezek közé tartozik, de a jelek szerint sikerült megvédeni.
Az akácosoknak köszönhetően évente 1,1 millió hazai méhcsalád 25 ezer tonna mézet állít elő és ennek a jelentős része a Nyugat-európai boltok polcain landol. Egyre több méhész van Magyarországon, akiknek a megélhetése veszélybe kerülne az akácosok kivágásával.
Az akác az 1700-as években került be Amerikából Magyarországra, és azóta is folyamatosak az akácerdő-telepítések. Hatalmas fahiány alakult ki a trianoni döntés után, hiszen az erdőterületek 85%-a külföldre került, így tenni kellett valamit és az akác bizonyult a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldásnak. Az akác egyik nagy előnye, hogy a futóhomokon is megél, ahol más fafajtáknak esélyük sincs. Gyorsan növekszik, terjed és tűzifaként lehet használni már a kivágás után, nem kell várni, amíg kiszárad, természetesen a fűtőértéke messze alulmarad a bükk-, tölgy- és egyéb keményebb fafajtákétól.