Kiadó:	Kairosz
Kiadás éve:	2010
Oldalszám:	177
Kötés:	puhafedelű
Vonalkód:	9789636623241

Rövid ismertető
Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 57 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján, szőlődombok mellett, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.
De Olaszliszka, mint szó, más értelmet nyert 2006. október 15. után.

E szó hallatán minden magyar ember szívébe fájdalom költözik.
Olyan keserűség, amit nem lehet többé kitörölni onnan.
Mindenkit megdöbbent egy ártatlan, mindenki által kedvelt, s becsült tanárember halála.
Különösen akkor, ha ismeri a körülményeket, azt hogy kit is vesztett el a család, a közösség, a társadalom.
S ami miatt soha nem fogjuk átlépni, felejteni a nevet - Szögi Lajos - az a mindenen túlmutató állati barbárság, az indokolatlan démoni erőszak, mely rácáfol a legvérmesebb, legízléstelenebb horrortörténetekre is.

E derék tanárember nyugodjék békében!
Gyilkosai fölött a Mindenható ítélkezik.


A szerző sorai:

"A barbár gyilkosság, mely beírta magát a kriminológiába, társadalomtudományi szakdolgozatok témájává vált, na és persze mind a mai napig a közbeszéd visszatérő eleme, egyre megdöbbentőbb részletekkel szolgált számomra.
Minél jobban megismerkedtem ezekkel a részletekkel, annál inkább gyanússá váltak bizonyos dolgok. Egy idő után egyre növekvő aggodalommal szemléltem az ügy, hogy úgy mondjam furcsaságait. Ebben a könyvben a büntetőper mellett, ezekről a furcsaságokról fogok írni. Mégpedig olyan részletekre kiterjedően, amilyennel ez idáig soha, sehol nem találkozhattak, mert mindezek egészen egyszerűen mostanáig nem láthattak napvilágot."



A következő beszélgetés 2006 október 15-én 16 óra 10 perckor hangzott el. Szögi Lajos ekkor már halott volt, a lincselő cigányok brutálisan agyonverték:

Ügyeletes tiszt: Rendőrség
Horváth Dezső: Jó napot! Horváth Dezső vagyok Olaszliszkáról!
- Ügyeletes tiszt: Várjon egy picit! Tartsa, jó!? (Mással beszél az ügyeletes tiszt)
- Horváth Dezső: Jó.
- Ügyeletes tiszt: Mondja!
- Horváth Dezső: Legyenek szívesek kijönni ide, Olaszliszkára, Kossuth út. 95. szám. Egy úri embernek a mentő is kell. Elütötte a kislányomat, a gyerek beledőlt az árokba, ott akarta hagyni, úgy kaptuk el és egy kicsit el lett nadrágol-va. A gyereket meg már az itteni ügyvédasszony elvitte orvoshoz, vagy kórházba, nem tudom, hogy hová.
- Ügyeletes tiszt: Hogy hívják magát?
- Horváth Dezső: Horváth Dezső.
- Ügyeletes tiszt: És mivel ütötte el, személykocsival?
- Horváth Dezső: Személykocsival. És még nem volt elég, hogy a gyereket elütötte, tovább akart menni.
- Ügyeletes tiszt: Hol lakik maga?
- Horváth Dezső: Olaszliszka, Kossuth út. 95.
- Ügyeletes tiszt: Jó, kimennek a kollégák.
- Horváth Dezső: Jöjjenek, az úri ember meg itt van elájulva a földön.
- Ügyeletes tiszt: Jó, tehát agyonverték maguk.
- Horváth Dezső: Egy kicsit kapott.
- Ügyeletes tiszt: Nagyon ügyesek voltak.
- Horváth Dezső: Nagyon ügyesek voltunk.
- Ügyeletes tiszt: Jó, akkor meg magát testi sértés miatt...
- Horváth Dezső: Na jó, köszönöm szépen.
- Ügyeletes tiszt: Na jó, „viszhall."
- Horváth Dezső: „Viszhallásra."

(részlet a könyvből)
 
Cimkék: brutalitás, kutatás, démon, társadalom, manipuláció, cigány, bűnözés, jogtudomány