Hunyadi Mátyást 557 éve választották királlyá – 2. rész

A magyar trón megüresedésével újra kezdődtek a hatalmi harcok, a bárók befolyása pedig rendkívül nagy volt ebben az időszakban. Ők egy olyan királyt szerettek volna, akit befolyásolni tudnak, aki nem fogja korlátozni a rengeteg előnyt, kiváltságot. Szinte korlátlan hatalmuk volt a Magyar Királyságban. Idegen királyt nem szerettek volna a bárók, de még a közrendek sem, így a magyarok között kezdtek el keresgélni. A bárók Garai Lászlót támogatták, aki nádor volt, azonban a közrendek a körükben népszerű Hunyadi családból támogattak valakit – noha nem Mátyást, hanem anyai nagybátyját, Szilágyi Lászlót.

Mátyás királlyá választásának az egyik legfontosabb előzménye az volt, hogy 1458. január 12-én, Szegeden, a Szilágyi testvérek kiegyeztek a legfontosabb ellenjelölttel, Garai Lászlóval. Ez pedig egyenesen vezetett ahhoz, hogy 1458. január 24-én, a Duna jegén királlyá választották Hunyadi Mátyást, aki ekkor még be sem töltötte a 18. életévét (erre egy hónappal később, február 23-án került sor). Az egyhangú döntés mögött természetesen arról is beszélni kell, hogy a királyválasztáson Szilágyi László 15000 fős serege is részt vett, ilyen körülmények között pedig senki sem mert ellenvéleményt formálni.

A koronázás azonban nem járt együtt a királlyá választással, hiszen Mátyást csak később tudták megkoronázni. Ez amiatt volt, mert a Szent Korona külföldön volt, III. Frigyes német-római császár birtokában, aki szívesen elfoglalta maga is a trónt, ha a koronával már úgyis rendelkezett. Ebben az időszakban Mátyás Podjebrád György felügyelete állt V. László megbízásából, György később cseh király lett.

Print Friendly, PDF & Email